Eddig csak kisebb borfesztiválokon jártam, ezért nagyon kíváncsian vártam, hogyan néz ki egy ilyen nagyszabású rendezvény a Várban. A pár héttel ezelőtt lezajlott Sörfesztiválon szerencsére már kellemesen csalódtam,és ez itt is folytatódott: sem modoros újgazdagokat, sem részegen ordítozó fiatalokat nem láttam, csupa jókedvű, kulturált ember vett körül minket. Annyit azért hozzá kell tennem, hogy szombaton iszonyú hőség volt és szinte semmi légmozgást nem tapasztaltunk, így sajnos többször is láttuk szirénázva elhajtani a mentőautót. Azonban valószínűleg csak a meleg miatti rosszullétről lehetett szó, amit az is alátámaszt, hogy az egyik ápoló nevetgélve beszélgetett a hölggyel, miközben az autóba tették, így mi is kicsit megnyugodtunk.
Már a belépésnél feltűnt, hogy a sörfesztiválhoz képest sokkal több kiállító volt jelen, így bőven volt miből válogatni. Egyedül az ember pénztárcája szabhatott határt a kóstolásnak, pláne úgy, hogy az elég borsos árú belépő (2500 Ft), csupán egy kóstolópoharat és egy pohártartó szütyőt tartalmazott, ami szép emlék ugyan, de azért legalább egy deci bor beleférhetett volna még. Szerencsére nekem sikerült két jegyet nyernem, így ennyivel is beljebb voltunk a végére, azaz inkább ennyivel többet költöttünk:). A néhány hete lezajlott Mesterségek Ünnepének résztvevői adtak egy kis ráadást, így azok is kaptak némi ízelítőt a hangulatból, akik nem tudtak kilátogatni a rendezvényre.
Konkrét terv nélkül indultunk útnak, de annyit azért kikötöttünk, hogy a St.Andrea standjához vezet az első utunk. Itt a már ismerős tételekből kértünk egy-egy pohárral (lsd. lejjebb a felsorolásnál),és kimondottan jó áron kaptunk igazán kitűnő borokat (a Hangács bikavér boltban 4400 Ft, itt pedig már 400 Ft-ért ihattunk egy decit). Az ő standjuk eléggé el volt rejtve, és furcsa módon a Kézműves Borok és a Raiker mellett kaptak helyet, de ezt egyáltalán nem bántuk, mert az elején még elég kevesen találták meg őket, így gyorsan haladhattunk.
A következő állomás a Polgár pincészet volt, ahol egy 2008-as Shyraz-t tettünk próbára. A shyraz vagy syrah egy Perzsiából származó szőlőfajta, amely francia közvetítéssel került Európába, és az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert Magyarországon is. Ez a bor pont egy egységgel ízlett kevésbé, mint a Hangács, de így is kiemelkedő volt, vörösborkedvelőknek érdemes megkóstolni.
Továbbsétálva betértünk a Garamvári Pincészet standjához is, ahol apukám közel negyven év óta először találkozott egykori főnökével, a tulajdonos Garamvári Vencellel, aki ebből az apropóból megvendégelt minket egy-egy borral és pezsgővel. Ez utóbbiból én eddig csak a BB-Törley vonalon mozogtam, ezeket is csak szilveszterkor fogyasztottam, de most rá kellett jönnöm, hogy a jó pezsgőt nagyon lehet szeretni.
Ezzel az új élménnyel gazdagodva értünk a belső udvarba, ahol fehérborral folytattuk a sort, nevezetesen a Vesztergombi pincészet Somlói Juhfark-jával kötöttünk szorosabb barátságot, majd - hogy legyen összehasonlítási alapunk is a Polgár pincéhez - a Takler bódéjánál kissé kirúgtunk a hámból, és kikértünk egy-egy Takler Syrah Reserve 2008-ast. Ez volt egyébként a kóstolónk egyik legdrágább tétele, de megérte: nemhiába az árkülönbség, a két shyraz-ból mindhármunk esetében ez került ki győztesen. Kifelé menet még búcsúzóul visszaosontunk a St.Andreához, és tartottunk egy kis Merengőt, majd szépen komótosan elindultunk hazafele.
Íme a kóstolási lista:
St. Andrea - Örökké - 8 jegy / dl
St. Andrea - Hangács - 4 jegy / dl
St. Andrea - Merengő - 14 jegy / dl
Takler Syrah Reserve - 14 jegy / dl
Polgár Shyraz - 8 jegy / dl (emlékeink szerint)
Vesztergombi Somlói Juhfark - 4 jegy / dl
és a bónusz körök:
Garamvári Pincészet - Chateau Vincent Extra Brut pezsgő
Garamvári Pincészet - Balatonlellei Lellysium Cuvée
